A várostól délre történt a történelmi jelentőségű mohácsi csata, melynek során a felkészületlen magyar sereg igen súlyos vereséget szenvedett a török túlerővel szemben. 1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek I. Szulejmán oszmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer magyar katona esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, […]
A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára.
A Mária-jelenés A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy
Siklós legfőbb nevezetessége a XVIII. századi külsejű vár, amely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Említésre méltók a város török kori, valamint vallásos műemlékei is. A mai város helyén a római korban katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1190-ben említik oklevélben. A település létéről az első hivatalos okirat 1294-ből származik. Ettől kezdve
Pécsről annyi mindent lehetne írni, hogy az szétfeszítené ennek a kis honlapnak a kereteit. Beszéljenek magukról a pécsiek: pecs.hu
A német telepeseknek köszönhetően az 1700-as évek második felében a szőlőtermelés erőteljes fejlődésnek indult és Villánykövesd jelentős szőlőtermő területté vált. Ekkor vette kezdetét a háromszintes „pincefalu” megépítése, ami végleges formáját csak a 20. század közepére nyerte el. A pincesor a falu határában a domboldalba ágyazódik, a pincék „fűrészfogszerű” elrendezésben szorosan egymás mellé tapadnak. Az első
Villány klímájában mediterrán hatás érvényesül, aminek köszönhetően évi 2000 óra fölött van a vegetációs időszakban a napsütéses órák száma, ugyanakkor az Atlanti óceán és a kontinentális éghajlat is elő-elő fordul. Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A
